2009. augusztus 31., hétfő
2009. augusztus 28., péntek
Kedvenc játékaink - Top 5

1. Zenélő méhecske: Bogi ha meglátja, már vigyorog :) a zenéjét is nagyon szereti
2. Pancsoló könyvek - bálna: hason fekve mindig ezt nézegeti Bogi, sokáig leköti
3. Textil kocka: sok színes oldalával nagyon érdekes, ráadásul könnyű is, ezért emelgetni is tudjuk:)
4. Ikeás eper-zsiri: színes, zörög - az eper "csumáját" megfogva jó játék rázogatni.
5. Patty, a panda: zörög, csipog, az éles kontrasztok miatt nagy szemekkel nézegeti Bogi.
2009. augusztus 24., hétfő
Bogi új nappalija
2009. augusztus 23., vasárnap
2009. augusztus 19., szerda
Bogi és Steve

Sztivike még nem sokat észlel Bogiból, bár inkább még nem foglalkozik vele, mert azt tudja, hogy már új családtag is van velünk. Amikor Bogi sír, akkor Sztivike rosszallóan néz, hogy "mért nem csináltok már valamit??".
Bár múltkor kutyasétáltatáskor Steve megvédte Bogit szerintem - a gyerek kenguruban lógott rajtam, és nyűgösködni kezdett - ekkor Joey, a mini bullterrier elkezdett szaladni felénk - Steve pedig felpattnat onnan, ahol addig feküdt, és Joey útját állta, majd elkergette. Ez kétszer is megtörtént :) Szóval azt hiszem, nem lesz itt késöbb sem baj, bár Steve majd lassan elkezdheti féteni a füleit :)
Babatali Annusnál 2009.08.17.
Babatali Barbinál 2009.07.27.
Első babatlink Bogival Barbinál volt, nagyon jól sikerült, Bogi élvezte a többi baba társaságát :)
Szereplők: Iza, Áron, Csongi, Csani, Bogi, Hanna
2009. augusztus 17., hétfő
Gyarapodunk, gyarapodunk...
2009.05.25. hazamenetelkor: 2800 gr, 49 cm
2009.06.23. 1 hónaposan: 3820 gr, 53,5 cm
2009.07.21. 2 hónaposan: 4700 gr, 58 cm
2009.08.28. 3 hónaposan: 5650 gr, 61 cm
2009. 09.25. 4 hónaposan: 6100 gr, 64,5 cm
2009.10.13. 5 hónaposan: 6350 gr, 65,5 cm
2009.11.17. 6 hónaposan: 6600 gr, 67 cm
2009.02.02. 8,5 hónaposan: 7200 gr, 70 cm
2010. 03.25. 10 hónaposan: 7900 gr, 73 cm
2010.05.21. 1 évesen: 8650 gr, 77,5 cm
2009. augusztus 16., vasárnap
Bogi és a fiúk
Bogi születése
Csütörtök hajnali 1-kor arra ébredtem, hogy megint folyik valami. Kimentem a fürdőbe – épp hogy eljutottam a kádig, már ömlött a magzatvíz. Gyorsan lefürödtem, hajat mostam, megborotválkoztam, amennyire a körülmények engedték (szülés után vettem észre, hogy közel sem sikerült tökéletesre :)), majd fél 2 körül rácsörögtem a szülésznőre. Kérdezte, vannak-e már fájások – ekkor még nem volt semmi. Mondta, hogy 3 körül beszéljünk újra, addig pihenjek… Persze pihenni nem nagyon tudtam, de legalább csokit majszoltam, másfél óra alatt pedig kb. 4 törölköző totál átázott. 3-ra már jöttek a fájások, nem rendszeresen, hanem kb. 5-10 percenként, és még nem nagyon fájt, ekkor keltettem uramat is. Háromkor maradtunk a szülésznővel, Andival, hogy egy órán belül indulunk a kórházba, majd csörög, mikor Ő is indul. Bepakoltam a csomagomba a még 1-2 hiányzó dolgot, és férjemmel még levittük a kuttyot pisilni. 4-negyed5 körül értünk be a kórházba, Andi megvizsgált – szűk egy ujjnyira vagyok nyitva (hurrá, mint 2 napja..), CTG-n megnézte a babót. Megkaptam utána a hőn áhított beöntést - nem gondoltam volna, hogy az ember a fenekén keresztül is tud pisilni :P
Fél7 körül átmehettem az alternatív szülőszobába (szerencsére rajtam kívül nem volt senki szülni ekkor), ahol jó nagy franciaágy van, labda, masszázskád. Próbáltam kicsit pihenni, 8-ig kb. feküdtem, de elég sűrűn jöttek már a fájások, és már azért elég rendesek. Megjött a dokim is, megvizsgált – bő egy ujjnyira voltam nyitva (na gondoltam magamban, ez ám a haladás J), babóca feje beékelődve. Doki is megerősített a szülésznő véleményét, miszerint kora délután, 2-3 körül lesz ebből baba.
Márióközben elment, hogy elintézze a melóhelyén a szabit meg 1-2 dolgot még.
Ekkor hívtam anyumat is, aki épp akkor kelt – mondta, hogy indul azonnal (férjem nem volt biztos abban, hogy szeretne bent lenni a szülésnél, így gondoltam, biztos ami biztos, jó, ha anyum is a közelben van).
Fél 9-től már fájt elég rendesen, labdáztam, közben Andi, a szülésznő masszírozta a derekamat, ami nagyon jól esett .
9-fél 10 körül jött a doki, mi újság, hogy bírom, ill. szeretnék-e EDA-t, mert van most egy órás műtétje, utána fél11 körül tudja beadni, ha úgy döntök, hogy szeretném. Kicsit elbizonytalanodtam, mert előre megfogadtam, hogy nem kérek EDA-t, de már ekkor nagyon fájt, és hol volt még a délután 3 óra… Végül Andi enyhe ráhatásával megbeszéltük, hogy egy órát még kibírok, ha ne adj Isten szeretném az EDA-t – ezer köszönet ezért is Neki.
Fél10 körül bejött Erzsi, akinek a kisfia előző nap jött a világra – így hármasban, Ő a szülésznő és én elbeszélgettünk - ha 4-5 percenként nem akart volna szétnyílni a derekam és hasam, egy jó kis csajos-bulis idillnek is beillett volna ez a fél óra. Kicsit tudtam lazítani, kikapcsolni a fájások közti percekben.
Édesanyám 10 óra körül befutott, ekkor leöltöztem, és bemásztam a kádba. Andi megnyitotta vizet, marha jó érzés volt, ahogy a meleg víz hatására az izmaim elkezdtek lazulni, és a fájások között szinte felüdültem J. Andi egy 10-15 perc múlva elment, mondta, ha van valami, vagy szükségem lenne valamire, anyum majd menjen szólni neki.
Néhány perc múlva éreztem, hogy sűrűsödnek a fájások, ráadásul már elég durvák is voltak - anyum is megjegyezte, látja az arcomon, hogy elég sűrűn jönnek. Az utolsó 3 fájásnál már éreztem az erős kakilási ingert is – mondtam anyumnak, hogy hívja rögtön a szülésznőt, aki még a kádban megvizsgált, majd közölte, hogy mindjárt itt van Bogi, és kikiabált a többi szülésznőnek, hogy azonnal kerítsék elő a dokit, és hozzák be az összes szükséges kelléket. Egy lepedőbe bugyolált, kikászálódtam a kádból, felevickéltem valahogy a szülőágyra, a doki is épp befutott- pont végzett a műtéttel J. Ekkor már elég erős tolófájásaim voltak, ahogy előkészültek, nyomhattam is. Nagyon fájt, mintha belülről szét akarnék szakadni (így utólag kb. ilyen érzés lehetett az Alien filmekben, mikor a kis szörny „kibújt” a gazdatestből…), közben anyum karját szorítottam teljes erőből. A végén a doki mondta, hogy a combomat fogjam, anyum tartsa a fejemet, és kicsit nyomott a hasamon. Végül 10.45-kor 3000 grammal és 49 cm-el világra jött Bogi - még mindig elérzékenyülök, ha eszembe jut, amikor meghallottam felsírni, majd magzatmázasan a hasamra tették és rögtön abbahagyta – azt hiszem tényleg igaz, hogy az ember ebben a pillanatban minden fájdalmat elfelejt, és csak sírni tudtam. Utólag tudtam meg, hogy a kis fejecskéje köré volt csavarodva 2-szer a köldökzsinór, de nagyon ügyesen megszületett, 9/10-es Apgarral.
Amíg a lányomat megvizsgálták, felöltözették, addig a méhlepénytől is megszabadítottak, és a 2 cm-s vágásomat összestoppolta a doki.
Nagyon sokat köszönhetek a szülésznőnek, aki nem csak a szülés alatt pátyolgatott, segített végig, hanem utána is sokszor meglátogatott, megmutatta, hogy szoptassam a babámat, és megölelt, mikor az utolsó előtti nap éjszakáján a kórházban csak sírni tudtam, mert nem engedtek haza minket, mivel háromnegyed óra hiányzott a betöltött 72 órához.
Anyum közben felhívta a férjemet is, hogy a lánya születéséről lemaradt, mint a borravaló J.
Átfeküdhettem a franciaágyra, és nemsokára kihozták Bogikát bepólyálva. Nagy ügyesen rögtön rácuppant a cicire is, azóta is nagy cici-fan :))







